Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület

Alapszabálya.

Általános rendelkezések

1§

1. Az Egyesület neve: Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület.
2. Az Egyesület rövidített neve: MVG HE.
3. Az Egyesület székhelye: Győr külterület 01772/4 hrsz. alatti egyesületi konténerház.
4. Az Egyesület adószáma 19884426-1-08.
5. Az Egyesület nyilvántartási száma:08-02-0000071.
6. Az Egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
7. Az Egyesület pecsétje: körpecsét, körív, szélén Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület, csillagok között Győr felirattal, középen balra forduló harcsa rajzával, alatta 1948 évszámmal.
8. Az Egyesület vízterülete: (az alhaszonbérleti szerződésben rögzítettek szerint) Rába folyó (a MÁV vasúti hídtól a Petőfi hídig) víztérkód:08-183-1-1. Marcal (holt) a Patkó holtággal mentett holtág víztérkód: 08-130-1-1, továbbá az Abdai Kavicsbánya I. bányató víztérkód 08-003-1-1.
9. Az Egyesület jogi személy.
10. Az Egyesület nonprofit szervezet.
11. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület céljai és feladatai

2§

1. Az Egyesület céljai:
2. A horgászsport fejlesztése és népszerűsítése,
3. A tagjai részére horgászati lehetőség biztosítása,
4. Tagjainak a társadalmi együttélés és sporthorgász erkölcs, etika szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére nevelése.
5. Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:
6. közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,
7. horgászversenyeket szervez,
8. együttműködik más horgászegyesületekkel,
9. rész vesz a horgászat, a horgászsport népszerűsítésében,
10. nemzetközi kapcsolatokat tart fenn,
11. biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,
12. segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében.
13. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és -célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében-gazdasági vállalkozói tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az Egyesület tagsága

3§

1. Az Egyesületnek lehetnek rendes. pártoló és tiszteletbeli tagjai.
2. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel és külföldi természetes és jogi személyek. akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait, és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.
3. Az Egyesület tagjává választást a jelölt -a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. a nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személyi igazolást arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
4. A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz, az Egyesület képviselőjéhez kell benyújtani. A kérelmet az Elnök terjeszti az Egyesület illetékes testülete, az Elnökség elé. A tagfelvételi kérelemelbírálásáról az Elnökség a következő elnökségi ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetében az Elnökség az indokolt döntését köteles írásba foglalni. A tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen az érintett személy a határozat kézbevételétől számított harminc (30) napon belül fellebbezéssel élhet, amelyt a következő Közgyűlés jogosult és köteles elbírálni. Az Elnök a kérelmet benyújtó személyt próbaidőre felveheti az Egyesület tagjai közé a következő elnökségi ülésig. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
5. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek.
6. Pártoló tagok azok a bel és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét. az egyesület pártoló tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
7. Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók a Közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.
8. A tagok jogai és kötelességei
9. az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni,
10. javaslettételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,
11. választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,
12. részt vesznek, és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,
13. jogosultak az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,
14. jogosultak a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
15. kötelesek tagdíjat fizetni -kivéve a tiszteletbeli tag
16. kötelesek az Egyesület érdekeit elősegíteni,
17. Kötelesek eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,
18. Kötelesek az Egyesület szerveinek határozatait betartani.
19. A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.
20. A rendes tag a 8. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogi és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve hogy szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. a pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület Elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a Közgyűlésen.
21. Az Egyesület tagjai kötelesek az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökíthetők.
22. A tagsági jogviszony megszűnik
23. a tag kilépésével,
24. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
25. a tag kizárásával,
26. a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésesével,
27. Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
28. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat, és tagdíj tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági jogviszonyának felmondására- figyelmeztetni kell.
29. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület Alapszabályát, és egyéb szabályzatát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére- a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az Alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait. A tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban, illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
30. A tagsági jogviszony megszűnéséről a Közgyűlés határozatot hoz.
31. Az Egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
32. Ifjúsági tagnak 18. éven aluli fiatalkorúakat lehet felvenni, amelyhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.
33. Az Egyesület rendes tagjai évente tagjai évente tagdíjat fizetnek, amelyet minden év május 31. napjáig, vagy a horgászatra jogosító dokumentumok kiváltásával egyidőben kell az egyesület részére készpénzben, csekken, vagy banki átutalással az Egyesület pénztárába és/vagy a bankszámla javára befizetni. Tagsági díj fizetése minden egyesületi tag számára kötelező. Ennek mértkét az Elnökség állapítja meg.
34. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az Egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.
35. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő, vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

A közgyűlés

4.§

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés
2. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak, és az Alapszabály és vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
4. az Alapszabály elfogadása és módosítása,
5. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
6. a vezető tisztségviselő (elnök és elnökség tagjai) megválasztása 5 évre, visszahívása, és díjazásának megállapítása,
7. az éves költségvetés elfogadása,
8. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,
11. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
12. a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása 5 évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak megválasztása 5 évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása.,
13. a választott könyvvizsgáló megválasztása visszahívása és díjazásának megállapítása,
14. a végelszámoló kijelölése,
15. a fegyelmi szabályzat és annak mellékletét képező az egyes fegyelmi vétségek estén alkalmazott büntetések mértékéről szóló szabályok elfogadása és módosítása,
16. a tagfelvételi kérelem elnökség általi elutasító határozatával szembeni fellebbezés elbírálása,
17. a tagok kizárásáról való döntés,
18. azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
19. az egyesületi stéghasználat szabályzatának megalkotása, elfogadása, módosítása,
20. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A Közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább tizenöt (15) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, azaz a levélben, vagy az elektronikus levélben (e-mail) való értesítés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
21. a közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye,
22. közgyűlés időpontja,
23. közgyűlés helye,
24. napirendi pontok,
25. figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,
26. a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák tisztségviselő választásakor a jelölt személyek neveit, valamint szabályzatok változásánál a módosítások pontos leírását az Elnökség köteles a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt (15) nappal a honlapján kihirdetni.
27. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
28. az Egyesület vagyona az esetleges tartozásokat nem fedezi,
29. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
30. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A Közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
7. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti meghívóban szereplő napirendi kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől, vagy közzétételétől számított öt (5) munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei, a közgyűlést összehívó szervtől, vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
9. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a legalább a tagok 10%-a azt- az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok ilyen írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezését követő harminc (30) napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével köteles gondoskodni a Közgyűlés összehívásáról.
10. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az egyesület rendes tagja.
11. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt, és kettő hitelesítőt kell választani.

11.2  A Közgyűlésen történő szavazások alkalmával leadott szavazatok számításhoz szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazatszámláló bizottság tagjait a Közgyűlés választja egyszerű szótöbbséggel oly módon, hogy a Közgyűlésen részt vevő rendes tagok kézfenntartással jelzik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai akarnak lenni. A szavazatszámláló bizottság tagja az a három személy lesz, akire a Közgyűlés a három legtöbb leadott szavazatot adta.  A szavazatszámláló bizottság elnökét a tagok maguk választják egyszerű szótöbbséggel, amelynek eredményéről a levezető elnököt tájékoztatják. A szavazatok megszámolása után az eredményt a szavazatszámláló bizottság elnöke közli a Közgyűléssel.

A Közgyűlésen a határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; vagy alapítója
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7. A Közgyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagokat erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén, az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – fél órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
8. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagokháromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
9. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező összes küldött háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje

5.§

1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az Elnökség tagjai: az elnök, a titkár, a tógazda, a verseny és ifjúsági felelős, valamint a fegyelmi bizottság elnöke.
2. Az Elnökség 5 tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés választja 5 évre.
3. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani.
4. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.
5. Az Elnökség tagjai az elnök (1 fő) és az elnökségi tagok: a titkár, a tógazda, a verseny és ifjúsági felelős, valamint a fegyelmi bizottság elnöke (4 fő)
   Elnök: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, mellékletben.
   Tagok: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, a felsorolás mellékletben.
6. Az Elnökség – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével – az Egyesületet érintő bármely kérésben intézkedik és állást foglal.
7. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
8. a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala,
9. b) az Egyesület működésének biztosítása, a horgászathoz szükséges dokumentumok kiadása,
10. c) a beszámolók előkésztése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
11. d) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
12. e) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása;
13. f) a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
14. g) az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztviselők megválasztásának előkészítése,
15. h) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
16. i) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
17. j) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
18. k) a tagság nyilvántartása és a tagdíj megállapítása,
19. l) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    m) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
20. n) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
21. o) a Közgyűlés hatáskörébe tartozó, de közgyűlési határozattal az elnökség jogkörébe utaló feladatok és döntések meghozatala;
22. p) a tagok felvételével kapcsolatos (elsőfokú) döntés meghozatala,
23. q) a stégek létesítésével kapcsolatos hozzájárulás és a meglévő stégek fennmaradásának engedélyezése,
24. r) az egyesületi horgászrend elfogadása és módosítása,
25. s) eljárás az egyesületi tisztségviselői fegyelmi ügyeiben elsőfokon, egyéb fegyelmi ügyekben másodfokon.
26. Az Elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza az ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokat, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet.
27. Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.
28. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nem nyilvános. A Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
29. Az Elnökség a határozatai a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
30. Az elnökségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavaztatja.
31. Az Elnökség a feladatok ellátásra tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre, külső szakmai vállalkozásokkal megbízási jogviszonyt létesíthet.
32. Az Egyesület a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár önállóan – meghatalmazás alapján – képviseli. Ezen jogkörüket akadályoztatásuk esetén az elnökség bármely tagjára átruházhatják, melyhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás szükséges.
33. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult, akadályoztatása esetén számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. A bankszámla tranzakcióiról elektronikus értesítést küld a számlavezető bank az Egyesület e-mail címére, mely értesítéseket az Elnök köteles a Felügyelő Bizottság elnökének bemutatni az Elnökségi üléseket megelőzően.
34. Az Elnök feladatai és hatásköre:
35. a) az Egyesület képviselete,
36. b) az elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
    c) a Közgyűlés előkésztése
    d) az Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
37. e) irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
    f) mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal,
    g) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, Elnökség vagy az egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe.
    h) tájékoztatja az elnökségi tagokat és a felügyelő Bizottság elnökét az aktuális ügyekről.
    i) meghatározza az elnökség üléseinek napirendi pontját.
    j) közreműködik a költségvetés, valamint a beszámoló előkészítésében, pályázati anyagok összeállításában.
    k) ellenőrzi a tagdíjak, a támogatóktól befolyt összegek, valamint az egyesület gazdasági tevékenységéből származó bevételek kezelését, illetve felhasználását.
    l) a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol.
    m) a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolással.
    n) biztosítja a rendes tagok számára az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintési jogot az egyesület székhelyén előzetesen egyeztetett időpontban, kérésre másolatot ad, elektronikus dokumentumot küld.
    o) biztosítja z egyesület zavartalan működése érdekében az elnökséggel közösen a kollektív vezetés megvalósulását.
38. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
39. a) határozott idejű megbízás esetén a megbízás időtartamának a lejártával;
    b) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével;
    c) visszahívással;
    d) lemondással;
    e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
    f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
40. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesület tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.
41. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Felügyelő Bizottság

6. §
7. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét Felügyelő Bizottság kíséri figyelemmel.
8. A Felügyelő Bizottság minimum 3 tagú, az Egyesület felügyelő szerve.
9. A Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából, illetve a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül, többségi szavazattal 5 évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók.
10. A Felügyelő Bizottság tagjai, elnök (1 fő), bizottsági tagok (2 fő) Elnök: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, mellékletben. Tagok: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, felsorolás a mellékletben.
11. A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
12. A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.
13. A Felügyelő Bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügyelő Bizottság a Közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az Elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított harminc (30) napon belül. Ha ez nem történik meg, a Felügyelő Bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az Elnökség, sem a Közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.
14. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák.
15. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

Fegyelmi Bizottság

7. §
8. A Fegyelmi Bizottság 3 (három) tagját, köztük az elnököt a közgyűlés választja meg többségi szavazattal 5 évre, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztásával egyidejűleg.
9. A Fegyelmi Bizottság tagjai elnök (1 fő), bizottsági tagok 3 (három) fő.

Elnök: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, mellékletben.

Tagok: teljes bizonytó erejű magánokiratban történik, felsorolás a mellékletben.

3. A Fegyelmi Bizottság szükség szerint ülésezik.
4. Feladata az Elnökség által tett javaslat, vagy a horgászat rendjét felügyelő ellenőrök jegyzőkönyve alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása, határozathozatal és szükség szerint az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében.
5. A Fegyelmi Bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.
6. A Fegyelmi Bizottság munkáját az Egyesület Fegyelmi Szabályzata alapján végzi, az abban foglaltak szerint hozza határozatait, fegyelmi ügyekben első fokon jár el.
7. Fegyelmi Bizottság az egyesület tisztségviselői fegyelmi ügyeiben nem jogosult eljárni.

A határozatok rendje

8. §
9. A Közgyűlésekről részletes, az Elnökség, a Felügyelő bizottság és a Fegyelmi bizottság üléseiről tartalmi lényegi jegyzőkönyvet kell vezetni.
10. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:
11. a) a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint).
12. b) a határozatképességet,
13. c) a véglegesített napirendet,
14. d) a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,
15. e) a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).
16. A jegyzőkönyvet hitelesítik:
17. a) a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
18. b) az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyveket az elnök és bizottság tagjai,
19. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
20. a) a határozat véglegesített szövegét,
21. b) a határozatok számát,
22. c) a határozathozatal időpontját,
23. d) annak érvényességi körét, hatályát,
24. e) a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint)
25. A Felügyelő Bizottság, fegyelmi bizottsági az elnökség döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.
26. A Közgyűlés döntéseit és határozatait a jogerőre emelkedés időpontjától 15 napon belül írásban közölni kell a tagsággal és az érintettekkel.

A testületi összeférhetetlenség

9.§.

1. A testületek határozathozatalában nem vehet rész az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A testületi szervek döntéseinek a meghozatalakor nem szavazhat az a személy,

1. akit a határozat kötelezettsége vagy felelősség alól mentesít, vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt az ügyben, aki az egyesületnek nem tagja,
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
6. aki egyébként érdekelt az ügyben.
7. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
8. Nem lehet az Egyesület Elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági, fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:
9. olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget úgy, hogy a Nemzeti adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki
10. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka – vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
11. az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve
12. a b)-c) pontokban meghatározott személy hozzátartozója
13. akivel szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal jelentős összegű adóhiányt tárt fel
14. akivel szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki
15. amelynek adószámát a Nemzeti Adó és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
16. az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.
17. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
18. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták
19. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
20. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
21. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
22. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az egyesület gazdálkodása

10.§.

1. Az egyesület működéséhez szükséges anyagi eszközök forrásai:
2. a) a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel;
3. b) a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele
4. c) tagdíj, egyéb tagi hozzájárulás
5. d) adomány, támogatás, pályázati bevétel;
6. e) vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
7. f) egyéb bevételek.
8. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak, követelések képezik.
9. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja.
10. Minden vagyon és jövedelem az egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.
11. Az Egyesület bankszámlája felett az aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Akadályoztatása, vagy tisztsége bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírást és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.
12. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván, ennek törvényes és előírás szerinti vezetésére és nyilvántartására önálló könyvelő vállalkozást bíz meg.
13. Az Egyesület az éves beszámolót a kö0zgyűlés elé terjeszti elfogadásra, a beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
14. Az Egyesület rendes tagjai éves tagdíjat fizetnek, melynek mértékét az Elnökség állapítja meg. A tagdíjat minden év május 31. napjáig kell megfizetni, banki átutalással, a házipénztárba történő befizetéssel, vagy postai csekkes feladással. Amennyiben az Egyesületbe belépni kívánó rendes tagfelvételt nyert, a horgászatra jogosító dokumentumok kiváltásával egyidejűleg, de legkésőbb a rendes taggá válástól számított 30 napon belül köteles a teljes éves tagdíjat megfizetni
15. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.
16. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

Az egyesület működésének nyilvánossága

11.§.

1.Az egyesület cél szerinti juttatásait bárki számára megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben sz esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

2. Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelezhetik szóban vagy írásban, aki nyolc napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. Az elnök kérésre az iratokról másolatot biztosít.

Vegyes és záró rendelkezések

12.§.

1. Az egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
4. A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
5. Az Alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen alapszabály módosított szövegét az Egyesület közgyűlése a 2019. január 26. napján megtartott éves közgyűlés ülésén, az 5/2019. 801.26.) számú határozatával, továbbá a 2020. szeptember 3. napján megtartott éves közgyűlés ülésén a 12/2020. (09.03.) számú határozatával fogadta el, és a győri törvényszék végzésének jogerőre emelkedésével lép hatályba.

Záradék: alulírott Timár Szabolcs elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege – különösen a 4.§ 3. pont m) alpont törlését, a 4. § 4) pontját és az 5. § r) pontját figyelembe véve megfelel az alapszabály módosítás kapcsán a 2019. január 26. napján megtartott rendes közgyűlésen felvett jegyzőkönyvben rögzített 5/20019. (01.26.) számú határozatban elfogadottakat és annak hatályos tartalmát – illetőleg a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege különösen az 1. § 8.) pontja a 3. § 4.), 8.), 15.), 19.) pontjai, a 4.§ 3.) pont 1.) m) új bejegyzése n) és p) alpontjai, a 4.§ 4.) pont f) alpont, az 5.§ 7.) pont k), p) és q) alpontjai az 5.§ 8.) és 15.) pontjai, a 7.§ 1.) és 2.) pontjai, a 9.§ 2.) pont a), e), f) és g) alpontjai továbbá a 10.§ 8.) és 11.) pontjai megfelelnek az alapszabálymódosítás kapcsán a 2020. szeptember 3. napján megtartott közgyűlésen felvett jegyzőkönyvben 12/202 (09.03.) számú határozatban rögzítettek és elfogadottak hatályos tartalmának.